Kácsor Fogadó   

Cím: 2091 Etyek, Alcsúti út 12.

Telefon: +36 22 353 641

Információ kérés:

E-mail: info@kacsorfogado.hu

Szállásfoglalás telefonon:

Kácsor Balázs
+36 30 363 1676
üzletvezető

Kácsor József

Tulajdonos

 

 

logologo

Ismerje meg Etyeket

Etyek Fejér megye északkeleti peremén, az Etyeki-dombság kezdetén fekszik. Adottságai szinte megegyeznek Champagne-éval. A település Fejér megye északkeleti peremén, az Etyeki-dombság kezdetén, a Zsámbéki-medence szélén, Bicskétől délkeletre, Budapesttől 26 km-re, 176 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Közelebbi települések: Biatorbágy, Alcsútdoboz, Herceghalom.
Időszámításunk előtt 9000-től az I. század kezdetéig a Magyar-kút feletti Kakukk-hegyen és a Kálvária-dombon jött létre ősemberi település.

Az 1930-as népszámlálás idején a községben 865 magyar és 3133 német anyanyelvű polgár lakott. 1938 után a német anyanyelvű lakosok tömegesen léptek be a Volksbundba. 1941-ben a következőképpen alakult az anyanyelvi megoszlás a faluban: magyar: 867 (21,5%), német: 3153 (78,2%), egyéb: 11 (0,3%). Magyarul tudott 3278 személy (81,3%). Nemzetiségi hovatartozás szerint: magyar: 1717 (42,6%), német: 2307 (57,2%), egyéb: 9 (0,2%). Az 1941-es népszámláláskor 4033 fő lakott Etyeken, amely mezőgazdasági jellegű település volt, jelentős szőlőműveléssel. A községben 1000 kat. holdnál nagyobb birtok volt Metternich Sándor Klementina hercegnő 3000 kat. holdas birtoka, illetve a Székesfehérvári Székes Káptalan 1380 kat. holdas birtoka. 100 kat. holdnál nagyobb volt

József főherceg és Kritzer Antal birtoka, ezenfelül a plébánosi javadalmi terület. Az összterület 52%-a tehát 5 nagybirtokos kezében oszlott meg, míg a fennmaradó területet 766 parasztbirtokos bírta. A község belterületén elenyésző százalékban éltek csak földnélküli agrárproletárok. A nagybirtokon a családtagjaikat beleszámítva mintegy 500 mezőgazdasági cseléd élt. A Metternich uradalom egy korszerűen irányított nagybirtok volt, melyen a fő termelési ágat a tehenészet jelentette, valamint külterjes növénytermesztéssel termesztettek nem munkaigényes növényeket. Az 1944-es Helységnévtár adatai szerint Etyek község határa 8960 kat. hold volt. Hozzátartoztak: Bot, Dávidmajor, Háromrózsa, Józsefmajor, Klementinmajor, Ödönmajor, Paszkalinmajor, Richárdmajor.

Nevezetességei:

  • Magyar-kút,
    • Ez a forrás - melynek vízhozama ma is 6-700 liter percenként - táplálja évezredek óta a Nádas tavat, mely egykor valószínűleg Háromrózsáig terjeszkedett. A kút épülete a XIX. század első felében épült klasszicista stílusban. A Magyar-kút adta az ivóvizet az emberek és állatok részére. A legeltetett állatok terelése a Magyar-kúthoz mindennapos tevékenység volt. Az asszonyok előszeretettel mosták itt a ruhákat. Egyszerűen deszkalapra fektették, azután mosófával (prakkerrel) ütögették (prakkerolták) az áztatott ruhát. A gyerekek is megtalálták játékukat a kútnál, amíg a felnőttek munkájukat végezték, ők pancsolhattak a vízben. Jóllehet a Magyar-kút 18 évvel túlélte az etyeki németek kitelepítését, szomorú sorsát nem kerülhette el. A hatvanas évek közepén kiépítették az egész faluban a vízvezeték-hálózatot. Az, hogy Etyek ivóvíz-ellátást kapott, természetesen örvendetes dolog volt, de ezért kemény árat kellett fizetni az etyekieknek. Higiéniai okok miatt - így mondták akkor - be kellett temetni mindhárom medencét. Több, mint 30 év után az 1990-es években került sor a kút és környéke helyreállítására. Visszakerült ide a Nepomuki Szent János-szobor, itt állították fel továbbá a Kitelepítési emlékművet. A vizet azonban nem lehetett megmenteni, a rengeteg műtrágyának, amelyet évtizedeken keresztül esztelenül szétszórtak a földeken, meg lett a szomorú következménye: az egykori finom forrásvíz már több éve ihatatlan, de ismét szabadon és büszkén folyik, éppen úgy, mint évezredekkel ezelőtt, és táplálja a Nádas tavat…
  • Etyekwood
    • Andrew G. Vajna producer és Demján Sándor nagyvállalkozó itt építették fel a Korda Filmstúdiókat. A Korda Filmstúdió (Korda Studios) egy filmstúdiókból álló komplexum a Budapesttől 28 km-re fekvő Etyeken, melyet 2007 áprilisában adtak át. 90 millió eurós költségvetésből készült el a hat műteremből álló, Korda Sándorról elnevezett filmstúdió, melynek része az a 5975 négyzetméteres műterem, mely a világ legnagyobb ilyen építménye lesz. Az etyeki projektben nincs állami pénz. A cég tulajdonosai, Demján Sándor nagyvállalkozó, Andy Vajna hollywoodi producer, Peter Munk és Nathanial Rothschild. A filmstúdió létrejöttének lehetőségében rendkívül nagy szerepet játszott az új filmtörvény adókedvezményei. A filmstúdiók tervezésére szakosodott Bastien and Associates Inc. cég Amerikában dolgozott eredetileg az etyeki álomgyáron, míg Budapesten az Iparterv Épülettervező Zrt. készítette az engedélyezési és kiviteli terveket. A beruházók három szakaszban tervezték felépíteni a stúdióegyüttest. A műtermek a legfejlettebb technika beépítésével lettek építve, mellettük kiszolgáló létesítményekkel, amelyek öltözőket, smink szobákat, irodákat tartalmaznak. A komplexumban található még a régió egyik legfejlettebb hangutómunka stúdiója, egy 50 fős moziterem, és a világ egyik legnagyobb „New York-i utca” díszlete. A Universal Studios produkciója, a Guillermo del Toro által rendezett képregényadaptáció, Pokolfajzat II: Az Aranyhadsereg (Hellboy II: The Golden Army) volt az első film, ami a stúdióban készült. .Négy és fél millió euróba kerül az a látványosságokban gazdag, filmes tematikájú látványközpont, amely a Korda Filmstúdió mellett épül fel A túra a terület centrumában található mesterséges tó partján folytatódott. A telepen összegyűjtött esővízzel táplált medence – szükség esetén – a tűzoltóságot is szolgálhatja, amennyiben tűz keletkezne valamelyik épületben. A filmstúdió területén egy többhektáros backlot is található, ahol – a megrendelő igényei szerint – különféle szabadtéri díszleteket is felépíthetnek. Steve Auer a séta alkalmával bemutatta a cégcsoport egyik magyarországi leányvállalata, a Hollywood Rentals luxus lakókocsijait, mobil irodáit, öltözőit, melynek az Egyesült Államokból hazánkba szállított járművei nagy tetszést keltettek a sajtó munkatársainak a körében. Bár Magyarországon több cég is létezik, mely hasonló eszközök bérbeadásával foglalkozik, a Hollywood Rentals termékei egyértelműen a legmagasabb kategóriát képviselik. A túra az egyik raktárépületben folytatódott, ahol mindenki megtekinthette a kivételes igényességgel kiállított német és amerikai gyártmányú filmtechnikai eszközök, lámpák, mozgató berendezések armadáját .
  • Kálvária-domb,
    • Az etyeki kálvária története talán a templom építése idején, vele egyidőben, vagy nem sokkal később kezdődött. A stációk elhelyezése és rendje a felfelé vezető úton cikk-cakk-vonalban, majd a magaslatokon körben találhatók. A fülkékbe helyezett képek fémlapra (vaslemezre, bádogra) voltak festve. Festőjük ismeretlen. Kálvária képe még romjaiban is nagyszerű látványt mutat a falu közepén. Fellelhető a rendező elv, az adottságok érvényre juttatásának szándéka. A stációk sora a térszervezés szép rendjére vall. A Kálvária felújítása 2000 februárjában kezdődött és június végén fejeződött be. Átadása és felszentelése az Etyeki Búcsú alkalmából volt. A stációkövek, a Szent Vendel szobor és a három kereszt restaurálását Rákos Péter, Sütő József és Mészáros János restaurátorok végezték. A stációkon lévő alumínium kereszteket Vendli Péter készítette. A mozaikképek Csókos Varga Györgyi munkái.
  • Református templom
    • A késő barokk templomot 1839-ben az egyházközség - jelentős egyházmegyei támogatással - építette újjá, akkor alakult ki az épület mai formája. A templom északkeleti-délnyugati tengelyű, a délnyugati, 15 méter magas homlokzati tornya tulajdonképpen homlokzat előtti lenne, de mindkét oldalát a templom szélességére készítették, az egyik oldalon karzati feljáróval, a másik oldalon a templomhoz szükséges eszközök tárolójával. A torony alatti egyetlen bejárat félköríves záródású, zárókővel ellátott kőkeretes kapu. A sima torony falának közepén egy ovális ablakocska, feljebb minden irányban vakolatkeretes harangház-ablakok készültek. A torony mindkét oldalán az enyhén íves oromfal két szélét egy-egy kőgömb zárja le. A templomot kőfalkerítés övezi. A 6, 5 x 15 méteres belső tér mennyezete sík, vakolt, közepén kidomborodó, festett rozettával. Az épület egyik legszebb látnivalója ez a festett rozetta-mennyezet. A falazott szószék a keleti fal közepére épült, alatta Mózes-székkel. Középen áll a vaskos lábú kő úrasztala. A torony felől van a fából készült karzat mellvédjén és a padelőkön virágdíszes festéssel. A késő barokk eredetű templomban jelenleg 130 ülőhely van. A gyülekezet jelenlegi lelkésze: Dr. Révész Jánosné. Weblap: http://www.etyek.refegyhaz.hu/
  • Római katolikus templom
    • Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelve (Épült: 1814 és 1816 között, neobarokk stílusban, Rieder József tervei alapján.) Az Etyeki Római Katolikus Egyházközség és Plébánia működéséről 1723 óta rendelkezünk adatokkal. Ettől az évtől kezdődően vannak anyakönyvi bejegyzések, melyekből kiderül, hogy színtiszta magyar ajkú emberek lakták a falut. A lakosság száma igen csekély lehetett. Az 1750-es és 1830-as évek között három hullámban telepítették be a sváb lakosságot a községbe. A megnövekedett lakosságszámhoz képest az akkori kicsi templom szűknek bizonyult, ezért 1814-ben a mesterségesen feltöltött dombon megkezdődött az új templom építése a helyi lakosok hathatós segítségével. Az építkezés befejezése 1816-ban volt, amikor nagy ünnepségek közepette Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték felEtyek középkori templomát a XIV. század közepén a község birtokosai, a székesfehérvári káptalan kanonokjai építették. A török uralom alatt és után a templomot átmenetileg a reformátusok használták. 1717-ben a falu új birtokosa, a komáromi jezsuita rend visszaszerzi tőlük és a rend, valamint a veszprémi püspökség költségén restaurálják. A templom és a torony négyszögletes kövekből épült, a szentély felett boltíves, a templomhajó pedig gerendamennyezetes volt. Az oszlopokon nyugvó kórus fából készült, az orgona négyvariánsú volt. A főoltárkép – Jakobey Károly: Szűz Mária látogatása Erzsébetnél – egyike az egyházmegye legszebb oltárképeinek.A legenda szerint a mennyezeti freskókat a helybeli lakosok által adományozott tyúktojások sárgája segítségével festették. A középső freskó Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolja, melynek felirata: „Magyarországi Szent Erzsébet, a szegények pártfogója”.A jezsuita rend felosztása után a templom ismét az újjászervezett székesfehérvári káptalan tulajdonába került. A dombon álló, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt, késő barokk stílusú templom 1814 és 1816 között épült Rieder József tervei alapján. Ekkor már a falut túlnyomórészt német ajkúak lakták. A középtornyos, hosszházas templom egyenes záródású szentéllyel épült. Főoltárán a tabernákulum angyalok XVIII. századból valók. A szentélyt az oltárképpel együtt négy Jakobey olajfestmény díszíti. A mennyezeti freskók és a mellékoltárok olajfestményei az igényességről és a művészi törekvésről árulkodnak. Az itteni szőlősgazdák Szent Orbán-tiszteletét mutatja, hogy a templom mennyezetfestményén, az első csegelyen Szent Orbán pápát ábrázolta a művész, mellette Szent Flórián és Etyek látképe. A templom orgonáját a század elején a Rieger cég építette.A neobarokk templom 34 méter hosszú, 14 méter széles, a torony magassága 43 méter. A II. világháború alatt – mint a legtöbb templomból – az etyeki toronyból is elvitték a 296 kg-os harangot hadicélokra. Az 1994-es templombúcsú alkalmával új harangot szenteltek, mely főként a Németországba kitelepített Etyekiek adományából készült Gombos Lajos őrbottyáni harangöntő műhelyében. Felirata: „ISTEN NAGYOBB DICSŐSÉGÉRE, ÉS SARLÓS BOLDOGASSZONY TISZTELETÉRE HIRDESSE EZ A HARANG A BÉKESSÉGET ISTENNEL ÉS A SZERETETET AZ EMBEREK ÉS A NEMZETEK KÖZÖTT.”A belső liturgikus tér átalakítására és márvánnyal való burkolására az 1980-as évek közepén kerül sor. Napjainkban Etyek Község lakosságának közel nyolcvan százaléka római katolikus vallású.Az etyeki hívek minden évben nagy tisztelettel ünneplik az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus Krisztust, ezért Úrnapján (Krisztus Szent Teste és Vére Ünnepén) virágszőnyeget készítenek és abban az Úrmutatóban hordozza körmenetben a pap Krisztus Testét, amely Teller Márton és neje Szeitszam Katalin ajándéka.
  • Boti kápolna.
    • Római katolikus templom a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelve (Eredetileg gótikus stílusban épült, a 15. században.) A lépcsofeljáró melletti vakolatlan felületnél láthatjuk az eredeti, kb. 700 éves falmaradványt. Az elso kotemplomban, melynek ez a falszakasz egyik szögletét képezte, építészetileg még külön egységet alkotott a szentély. Ezt mutatja az épület elott, majd folytatólagosan a belso térben is az eredeti alapozásra rakott, 1985-ben készült kosor. Az 1400-as évek végén épített késogótikus templomban már összefüggo térben volt elhelyezve a szentély és a gyülekezetet befogadó templomhajó. Nagyon szép hálóboltozat alkotta a mennyezetet: a fal mellett álló ún. féloszlopok és a falban lévo gyámkövek tartották azokat a boltozati kobordákat, amelyek a középen csúcsívesen összeboruló födémet segítették tartani. Ezeket az eredeti gyámköveket, a boltozatot és az akkori mennyezet magasságát mutatják a vakolatlan függoleges kövek, valamint az azoktól fölfelé kiemelkedo íves falfestés. (A megmaradt, a kápolnában most is látható faragott kövek nagyreszt ebbol a korból származnak.) A templomba akkoriban Etyek felol lehetett belépni. A padló döngölt agyag volt, a jelenlegi járószintnél valamivel melyebben. Különös érdekességet jelent kívül, a kápolna egyik sarkán lévo kobe karcolt jel, ami a sámánhit sok-sok évszázados fennmaradását bizonyítja: rontás-, vagy bajuzo céllal vésték az épület falába. A falu a törökkorban (1562-re) lakatlanná vált. Az erdo közepén álló, magára hagyott templom teteje és boltozata beomlott, a nyugati oromfala kidolt. (A templom külsején most a durvább vakolat jelzi a máig megmaradt, 1400-ból származó falszakaszt.) 1758-66. között épült újjá eloször a templom, - oldalt elhelyezett, az épület vonalából kissé kiugró alaprajzú toronnyal, amit a torbágyi templomokhoz hasonlóan gúlaformájú sisakkal fedtek - és mellette, hozzá kapcsolva felépült az olasz nazarénus szerzetesek számára a rendház is. A templomot 1768. augusztus 31-én szentelte fel Koller Ignác veszprémi püspök. A következo évben az egyház harangot kapott. Ekkor - mint tudjuk - Etyek felol volt a bejárat. Az oromfalon két ablak volt. Az egész templom ki volt festve, mint ahogy a jelzésszeruen meghagyott ablakmélyedésekben valamennyire még láthatjuk. Ekkor még a mainál jóval kisebb karzat volt, amit egyetlen oszlop tartott. (A karzat a templom kegyurának volt fenntartva.) 1794-ben az épületet erosen átalakították. Az addigi bejárat helyén a két támpillér között szószékfeljáró épült. Megnyitották a jelenlegi kaput, s fölötte ablakot ütöttek ki a falban, a régieket pedig befalazták. (Az akkori küszöb a jelenlegi alatt 22 cm-el lejjebb helyezkedik el.) Ekkor épülhetett a mostani formájú, hagymakupolás torony. Íves vonalú, nagyobb karzatot alakítottak ki és két oszlopra helyezték. A belso tér téglaburkolatot kapott és ekkor került helyére a mai oltár. Kívül új támpilléreket húztak fel, ezért - a jelenlegi karzat könyöklojénél lévo - ablakot kénytelenek voltak befalazni. (Ezeket a kifelé dolo, ormótlan támpilléreket 1985-ben lebontották.) A templom negyedik átépítése 1872-ben történt. A téglaburkolatot kelheimi kolapra cserélték le és újra megemelték a falkoronát. 1930-ban még fazsindely fedte a templomtetot. 1981-ben Juan Cabello régész feltárta a templomot. 1985-ben, mielott a torony ledolt volna és a födém teljesen leszakadhatott volna, - részben Steinmüller János atya, etyeki esperes-plébános áldásos buzgalma és gondoskodása nyomán - az Országos Muemléki Felügyeloség színvonalas munkával helyrehozta, újjáépítette a kápolnát.
  • Helytörténeti gyűjtemény. 
    • 1993-ban alakult meg az Etyeki Németek Egyesülete, amely nem kisebb célokat fogalmazott meg, mint a német kultúra tiszteletben tartása, és ápolása, valamint a faluban még fellelhető német használati eszközök gyűjtése. A korábban összegyűjtött anyagot, ami főleg régi „sváb” parasztbútorból állt, az egyesület tagjai otthon, és a faluban ismerősöknél, rokonoknál fellelhető használati tárgyakkal, ruhákkal nagyon rövid idő alatt kiegészítették, majd az önkormányzattól használatra megkapott Magyar utca 5. szám alatti épületben berendeztek egy „tájház termet”. Itt jelenleg a kitelepítés előtti paraszti élet mindennapjaival kapcsolatos tárgyak, eszközök tekinthetők meg. Az Etyekről Németországba kitelepítettek is nagyon sok értékes tárgyat megőriztek, legfőképpen a népviseleti ruháikat, melyeket örömmel visszajuttattak a tájházba.1998-ban pályázati pénzből és nagyon sok társadalmi munka segítségével az udvarban un. Fedett szérű készült el, ahol főleg mezőgazdasági eszközöket ezen kívül egyes mesterségek, pld. cipész és asztalos szerszámokat sikerült elhelyezni. 

Etyek – Helytörténeti Gyűjtemény Weblap: http://etyeker.hu/

A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható!

Tel: 20-5897863

  • Körpince-sor
    • A történelmi jelentőségű Körpince pince együttes, a Kecskegödör, a Sóskúti úti pincesor, az egyedülálló présházak a település gyöngyszemei.A környéken már a rómaiak idejében is foglalkoztak szőlőműveléssel, a szőlőtermesztés mai hagyományai az 1700-as évek elejére vezethetők vissza. Ekkor mintegy 112 német családot telepítettek a községbe, akik felvirágoztatták a mezőgazdaságot. Etyek az 1860-as évek közepétől vált a főváros szőlőskertjévé. Több száz, kőből rakott pince épült, amelyek nagy része még mai is áll.A történelmi jelentőségű Körpince pince együttes, a Kecskegödör, a Sóskúti úti pincesor, az egyedülálló présházak a település gyöngyszemei.Nemcsoda, hogy az etyekiek szőlő és bor iránti elkötelezettsége igen nagy. Ezt bizonyítja az is, hogy a településen több egyesület foglalkozik a helyi szokások megőrzésével és továbbadásával. A Körpince Kör Hagyományőrző Egyesület 2005 szeptemberében alakult, a Körpince pincetulajdonosainak elhatározásából. Fő céljuk az Etyeki Körpince pince együttesének megóvása, az etyeki borok hírének növelése, a bor-, falusi turizmus és a térség infrastrukturális fejlesztése.
  • Köztéri műalkotások: Mária-oszlop; Nepomuki Szent János-szobor; Segítő Szűzanya-szobor; Szent Orbán-szobor; Kitelepítési emlékkő.
    • Nepomuki Szt. János-szobor. A település fő útvonala mellett a Magyar-kút terén áll a mintegy 170 cm magas talapzaton az ugyanilyen magas szobor. A barokk talapzat és figura anyaga mészkő. A talapzat homloktükrében olvashatatlanná erodált feliratot találunk. A 2001-ben felújított, és mai helyére állított szent csillagokkal díszített glóriája aranyozott. A felújítást Rákos Péter végezte.
    • A Segítő Szűzanya (Maria Hilf)-szobrát Maria és Harald Brennecke ajándékozta a településnek, és 2002-ben állították fel az Öreghegyi út mellet.
    • Etyek őrzi a szőlősgazdák és szőlőhegyek védőszentjéhez, Szent Orbánhoz fűződő szokásokat. Három szobrot is állítottak tiszteletére, műemléki védettséget élvez a Vérti-szőlők között található szobor.

      Etyek őrzi a szőlősgazdák és szőlőhegyek védőszentjéhez, Szent Orbánhoz fűződő szokásokat. Három szobrot is állítottak tiszteletére, műemléki védettséget élvez a Vérti-szőlők között található szobor.

  • Lucza Daniella keramikus bemutatóterme

    • Kategória: Múzeum, galéria 
    • Település: Etyek 
    • Cím: Etyek, Óvoda utca 
    • Telefonszám: 22/597-074 
    • Nyitva tartás:   Előzetes bejelentkezéssel
    • Megközelítés:  GPS koordináták: 47.446129 / 18.748602

  • Kitelepítési emlékkő

    • A II. világháború után 790 személyt telepítettek ki innen Németországba, akikkel az utóbbi időben szoros kapcsolat alakult ki. A Kitelepítési emlékkövet 1996-ban avatták fel, majd 2013-ban felújították.

    • Kategória: Szobor, emlékmű 
      Település: Etyek 
      Cím: Etyek, Körpince köz 4. 
      Megközelítés: GPS koordináták: 47.4505 / 18.748484
  • !nternáltak emlékköve